Tavaszi bicigli karbantartás

Tavaszi bicikli karbantartás

A biciklik számára a megfelelő karbantartás alapvető fontosságú. Egy sárosan, koszosan használt lánc már 80-100 km alatt teljesen elkophat, míg ha törődnek vele, ennek a tízszeresét is problémamentesen végigszolgálja. Még a nagyobb nyári biciklitúrák előtt mindenképp megéri foglalkozni drótszamarunkkal.

A tavaszi karbantartás egy kiadós mosással kezdődjön. Általában elég mosószeres ronggyal mindenhol áttörölni a gépet, de ha utoljára sáros terepen jártunk, akkor slagra lesz szükségünk. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy az erős vízsugárral kerüljük el a csapágyak, és a teleszkópok környékét, megóvva őket a beázástól. A zegzugos részek eléréséhez mindenféle méretű kefe és szivacs jól jön, a küllőket és a villák egyes részeit általában kitartóan kell dörzsölni, mire igazán tiszták lesznek. Mosás után száraz ronggyal töröljük szárazra a kerékpárt.
A karbantartást a legfontosabb alkatrésszel, a fékekkel kezdjük. A mai bicikliket szinte kizárólag perem- vagy tárcsafékekkel szerelik. Peremfékeknél (néhol abroncsféknek is nevezik) akasszuk ki a fékbowdent a féktestnél (fékkengyelnek is hívják), és húzzuk ki a bowdenházból. A bowdent töröljük át egy ronggyal, hiszen a mosáskor oda is juthatott nedvesség, majd vékonyan kenjük be műszerolajjal, és fűzzük vissza a bowdenházba.
A fékpofákat egy imbuszcsavar kicsavarása után tudjuk ellenőrizni. Ha már teljesen simára koptak, akkor feltétlenül cserélni kell őket. Bizonyos típusoknál a fékpofáknak a súrlódó betéte külön is cserélhető. A fékpofák visszahelyezése után úgy állítsuk be őket, hogy behúzott állapotban teljes felületükkel felfeküdjenek a felnire. Fontos, hogy fékezéskor egyszerre érjék el a felnit, különben nem fognak majd rendesen, és a fékezés érzése is "nyúlós" lesz. Ezt úgy lehet beállítani, hogy a fékek oldalán található előfeszítő-rugókat megfelelően feszítjük meg a hozzátartozó csavarral. Ezek a rugók felelnek azért, hogy a féktestek fékezés után újra eltávolodjanak a felnitől. Ha a fékpofák már jól vannak beállítva, akkor ellenőrizzük, hogy a fékbowden hossza megfelelő-e. Fontos hogy a fékkarokat ne lehessen a kormányig behúzni, különben nem lehet majd kellő erővel fékezni. A bowden hosszát a féktest tetejénél tudjuk változtatni, ahol egy anya fogja hozzá a bowdent a féktesthez. Ha csak finom állításra van szükség, akkor a fékkaroknál lehet a bowdenház hosszát állítani.

A gondos karbantartás növeli az üzembiztosságot és az élettartamot is

A tárcsafékeknél a betéteket bowdenes vagy hidraulikus rendszer szorítja a féktárcsához. A bowdenes az egyszerűbb kivitelű, ennek állítása a peremfékekhez hasonlóan megy. A hidraulikus tárcsafékek lényegesen precízebbek, ezeknél fontos a rendszer tömítettsége, és hogy ne kerüljön levegő a rendszerbe. Épp ezért a hidraulikus tárcsafékek karbantartását inkább bicikliszerelő végezze.
A tiszta biciklin vegyük szemügyre a kerekek állapotát is. Ha a kerekeket oldalirányban mozgatva a csapágyak néhány mm-t kotyognak, akkor az agy kilazult, újra be kell állítani. Szedjük le a kereket a bicikliről és a tengely két végén található ellenanyák egyikét fogjuk erősen egy kulccsal, míg a másik végén található ellenanyát lazítsuk ki. A tengelyen "befelé" haladva az ellenanya alatt a kónuszt találjuk, ezt kell beljebb állítani. A kónuszt annyira csavarjuk be, hogy egy kis játékot hagyjunk neki. Az ellenanyákat úgy húzzuk meg, hogy közben a kónuszt ellentartjuk. A csapágy általában még ilyenkor is kicsit meghúzódik, ezért ellenőrizzük hogy a kerék könnyedén forog-e. A bicikli csapágyainak (kerekeknél, középagynál, pedáloknál és a kormánynál) nagyon hasonló szerkezetük van, így bármelyik lazult meg, a fentiek szerint kell eljárnunk.

Túrák során a legtöbb gondot a kopott gumik okozzák

Nézzük át a gumit, és ha a mintázata már nagyon kopott, néhol kikandikál a belső szövet vagy vágásokat, repedéseket találunk, akkor mindenképpen cseréljük újra, különben előbb-utóbb biztosan defektünk lesz. Ellenőrizzük a felni állapotát is: a hibátlan felni pereme sértetlen, nincs benne nyolcas és nincs tojás alakja sem. Ha a keréknek tojás alakja van, akkor a küllőket a "puklinál" rövidítsük meg. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a küllők felni felöli végén egy lemezkulccsal tekerünk néhányat a küllőn található anyán. Ezzel az anya a kerék közepéhez közelebb húzza a felnit. Minden csavarás után ellenőrizzük, hogy jó úton járunk-e, ha kell, azonnal korrigáljunk. Ha a felniben nyolcas van, (azaz forgás közben jobbra-balra kacsázik, sokszor még a fékpofákhoz is hozzáér) a kereket forgatva figyeljük meg, hogy hol tér ki oldalra. Ha valahol például jobbra tér ki a felni az ideálistól, akkor ott azokat a küllőket kell picit meghúzni, amik az agy bal oldalához kapcsolódnak és azokon kell engedni, amik az agy jobb oldalára futnak be. Ehhez a művelethez türelem és nagy pontosság kell, minden félfordulatnyi húzás vagy lazítás számít.
Ne feledkezünk meg a lánc és a fogaskerekek tisztításáról sem. Ezeket a benzinkutaknál kapható motorblokk lemosóval érdemes tisztítani. A fogaskerekeket egyenként töröljük át motorblokk lemosóval átitatott ecsettel, ronggyal. A lánc tisztítása legegyszerűbben lánctisztító készülékkel végezhető. Ennek kefés fogaskerekeit egyszerűen rá kell csukni a láncra, és némi lemosó-folyadék hozzáadása után a láncot jó párszor át kell forgatni a szerkezeten. A megtisztított láncot egy ronggyal töröljük át, majd kenjük be műszerolajjal, vagy fújjuk be lánckenő spray-vel. Ne használjunk túl sok kenőanyagot, a felesleget mindig töröljük le.
Az utak tele vannak kerregő, rosszul beállított váltójú biciklikkel, pedig a váltók beállítása sem nehéz feladat. A legtöbb első- és hátsó váltón található két csavar, amellyel a váltó legszélső helyzeteit lehet beállítani. Ezeket állítsuk be úgy, hogy a lánc és a váltó akkor se feszüljön, ha a lánc a szélső fogaskerekeken fut. A pontos beállításhoz csak annyit kell megértenünk, hogy váltóbowden egy rugó ellenében mozgatja a váltót, ami laza bowden esetén a legkisebb fogaskeréknek megfelelő helyzetbe tér vissza. Első lépésben állítsuk a váltóbowdent olyan lazára, hogy ha a váltókarral a legkisebb fogaskereket választottuk, akkor a váltó épp átrakhassa a láncot a legkisebb fogaskerékre. Innen a váltókarral váltsunk eggyel magasabb fokozatba, és ha kell, a bowdent rövidítsük meg addig, míg a váltó épp eggyel feljebb nem teszi a láncot. Ezzel a módszerrel haladjunk végig egyesével az összes fokozaton, amíg a váltót tökéletesen be nem állítottuk.
Ha mindezzel végeztünk, már csak a keréknyomás ellenőrzése maradt hátra, és tervezhetjük is a hosszú nyári túrákat.

Hartwig András

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesterben:
http://www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=473